Elcsodálkoztam azon, hogy ennyien olvassák már a blogomat (statisztika). Biztos közrejátszik az is, hogy az iwiwen mintegy 100 levelet küldtem ki a könyvem megjelenése alkalmából és ott is reklámoztam ezt az oldalt. Na mindegy, örülök, tényleg.
Ma szenteste előtti nap van, annak is lassan a vége. Bennem keverednek az érzések: egyszer fent, aztán mélyen lent. Igaz, a múlt már elmúlt, változtatni nem tudok rajta, a jelen lassan telik s minden egyes pillanatával csak a múlt lesz több. A jövő bizonytalanság, de a jelenben kell dolgozni érte. Persze nem kissé félek. Tavaly ilyenkor még én sem hittem, hogy most máshol és másképp élek majd, és most sem tudom, hogy jövő karácsonykor így vagy egy igazi családban készülhetek az ünnepekre. Persze ez nem panasz a jelenlegi helyzetre, csak mindenkinek vannak álmai, melyeket dédelget és úgy érzi, akkor lehet igazán boldog, ha meg tudja valósítani őket. Nekem ma a gyerekek körül járt az agyam, avagy a lelkem és a szívem. Bolond és cudar ez a világ. Vannak, akik azt sem tudják, milyen drága és csilli-villi ajándékot tegyenek a fa alá a gyerekeiknek, s vannak, akiknek nem marad más, csak a képzelet. És én most nem azokra a felnőtt társaimra tettem célzást, akik mondjuk valamely káros szenvedély miatti pénzhiányból adódóan nem "tudnak" adni... de úgy döntöttem, az ünnepi előhangulatot nem így alapozom meg, inkább csendben maradok.
Egyébként én is készülök már a holnapra. Nemcsak a fizikai dolgokra gondolok elsősorban, mert az mind evidens (ajándékok, süti, takarítás). Lélekben más az egész. Érzésvihar. Villámok, zivatar, napsütés, köd, jégvirág. Várakozás. Szeretet-csomagok. Izgalom. Félelem.
Gyertyafényt szeretnék, csöppnyi lángot, örömöt a másik szemében, egy tenyérnyi boldogságot. Halk suttogást, harangját a szívnek, tüzet, kéklő csillagot, ahogy lelkedben összeérnek...
Kicsit elandalodtam és engedtem a verselésnek, ezt most bocsássátok meg nekem. És azt is, hogy ma nem megy az ünnepi lelkifröccs osztás sem. Ennél alkalmasabb egy neves művész, akit én is nagyon kedvelek, készüljünk együtt az ünnepre egy verssel. Holnap délelőtt még visszajövök pár sort írni nektek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése